A proxycfg csoda

Az aktuális beállítások a következő paranccsal törölhetők:

proxycfg -d

Kiadása után a kliens gép közvetlenül - a proxy szolgáltatás használata nélkül - éri el a kiszolgálókat.

Kiszolgálót megadni a -p paraméter segítségével lehet.

proxycfg -p ProxyServer

Ahol a "ProxyServer" a kiszolgáló neve.

Mi van, ha a hagyományos HTTP kéréseket másik proxy kiszolgáló kezeli, mint a titkosított HTTPS kéréseket? Erre is van megoldás, a következő példa szemlélteti:

proxycfg -p "http=HTTPProxyServer https=HTTPSProxyServer"

Ahol a kiszolgáló nevét a HTTP előtaggal kell meghatározni, használhatjuk a következő formulát:

proxycfg -p "http=http://HTTPProxyServer.domain.com"

Több kiszolgáló esetén:

proxycfg -p "http=http://HTTPProxyServer1.domain.com HTTPProxyServer2.domain.com"

A kiszolgálóneveket egymástól mindenhol szóközzel kell elválasztani.

Ha nem adjuk meg külön a HTTP és HTTPS tagokat az adott beállítás mindkettőre vonatkozik.

Nincs akadálya az alapértelmezettől (80) eltérő portszám használatának sem:

proxycfg -p "http=http://HTTPProxyServer.domain.com:8080"

Példánkban a 8080-as porton üzemelő proxy-n keresztül zajlik a kommunikáció.

Opcionálisan előírhatjuk azon gépeket, melyek közvetlenül kapják az adatokat. A névmeghatározásnál használhatjuk a '*' helyettesítő karaktert (pl.: *.microsoft.com), de csak és kizárólag gépnevek helyettesítésére (rossz: microsoft.*):

proxycfg -p "http=http://HTTPProxyServer.domain.com" "*.domain.com"

A kifejezés a teljes intranetet jelöli:

proxycfg -p "http=http://HTTPProxyServer.domain.com" ""

Több kizárást is előírhatunk, ekkor ';' választja el a tagokat egymástól:

proxycfg -p "http=http://HTTPProxyServer.domain.com" ";*.domain.com"

Végül még egy hasznos paraméter. Az Internet Explorer aktuális felhasználóra vonatkozó beállításait importálhatjuk a -u kapcsolóval:

roxycfg -u

Forrás: softwareonline.hu